Az elmúlt évek örömteli médiapiaci fejleményének tartjuk, hogy a rádiók visszataláltak közönségükhöz (vagy a közönség visszatalált a rádiókhoz) és ennek a reklámpiacon is érzékelhető hatása van.

Bár igaz ehhez a reklámpiaci előretöréshez az is kellett, hogy a legnagyobb elérést biztosító hazai televíziós piac már nem tudta tovább bővíteni értékesíthető reklámidejét, így az áremeléshez kellett nyúljanak, amelynek egyik következménye az lett, hogy a hirdetők keresni kezdték az alacsonyabb költségszinten bevethető és hatékony kiegészítő szerepet betöltő médiumokat. Így találtak rá ismét a rádiókra, a rádiós piac szereplői pedig felismerték a lehetőséget és olyan szerkezeti és tartalmi átalakításokat hajtottak végre, amelyekkel egyszerre tudták a hallgatók és hirdetők igényeit is kielégíteni.

A rádió egyik ereje klasszikus jellegéből adódik, a nyomtatott sajtótermékek mellett a legrégebbi , tömeges elérést biztosító médium.  Magyarországon is nagy hagyománya van a rádiózásnak, ám ezzel az írással inkább a jelenlegi viszonyok közötti eligazodásban szeretnénk segítséget nyújtani, ezért most nem térünk ki bővebben a hazai rádiózás történetére.

Az audiovizuális tartalmak erőteljes előretörésének korszakában, önmagukban a rádiós reklámok használata legalábbis megkérdőjelezhető. Mi is inkább legalább egy másik médiummal összekapcsolva ajánljuk ügyfeleinknek, azonban ha egy valóban széles körben ismert, a fogyasztó fejében élénken megjelenő márkáról van szó, eredményesen kivitelezhető egy önálló rádiós kampány is.

A rádiós kommunikáció ereje a sulykolásban  és az intenzitásban rejlik. Rövid idő alatt, nagy mennyiségű hirdetéssel elérni a potenciális fogyasztókat és egyúttal cselekvésre bírni őket. A hosszabb időtartamú, image jellegű hirdetéseknek legfeljebb a réteg rádióknak számító adókon van helyük.

A rádiókat jellegük szerint két nagy csoportra oszthatjuk, kereskedelmi és közszolgálati rádiókra. Lefedettségük szerint pedig országos és regionális adókat különböztetünk meg. Magyarországon ma a legnagyobb elérésű, országos frekvenciával rendelkező rádió a Retro Rádió. A Rádió1 is országosan hallható, de ők egy más rendszerben, hálózatos formában (több kisebb rádió frekvenciáját összeadva) működnek. Budapesten a Sláger Rádió követi a két legnagyobb adót a kereskedelmi rádiók hallgatottsági versenyében, de természetesen itt már figyelembe kell venni  a szintén a 18-49 éves korosztályt megcélzó Petőfi Rádiót is. Ez az adó bár közszolgálati, állami költségvetésből (is) működő adó, tartalmát tekintve közelebb áll a kereskedelmi rádiókhoz.

A legnagyobb országos frekvenciával rendelkező rádióadó a Kossuth Rádió, Magyarország legrégebbi rádiós brand-je, amin keresztül eljutottunk a rádiók egy harmadik csoportosítási szempontjához: zenei adók és talk-and-news típusú adók. Az elnevezésből adódik, hogy az egyik csoportba tartozó rádiókban meghatározó szerep jut a különböző szempontok szerint válogatott zenéknek, míg a másik csoportba  a mélyebb, elemzőbb típusú tartalmakat kínáló rádiók tartoznak (pl. Info Rádó, Karc FM, Klubrádió).

A rádiós hirdetések időtartama természetesen a közlésre szánt információ mennyiségétől függ, de véleményünk szerint célszerű 15-20 mp hosszúságú reklámokkal tervezni, mert így lehet a legköltséghatékonyabban elhelyezni őket.

Hallgatottsági szempontból két fő műsoridejük van a rádióknak (műsorszerkesztési elvek alapján is a legnagyobb figyelmet ez a két idősáv kap):

  • reggel 6-10 óra között idősáv (munkába indulás)
  • 17-19 óra között idősáv (hazamenet)

Az életmódváltozással (egyre több időt töltünk autóban) együtt azonban kezd kiszélesedni az a z idősáv, amikor a rádión keresztül is hatékonyan elérhetők a fogyasztók, ezért érdemes a napközben, jellemzően alacsonyabb hirdetési tarifájú idősávokra is figyelni a kampány megtervezésekor.

A rádiós hallgatottság mérés eltérően a televíziós nézettség méréstől nem napi szintű, hanem negyedévente publikálnak az előző időszakra vonatkozóan adatokat, trendeket a rádiók, ezért a kampány tervezése során becslésekre tudunk hagyatkozni, ám mivel rendelkezésünkre állnak több évre visszamenően adatok, viszonylag pontosak ezek a jóslatok.

A rádiós piaccal kapcsolatban összefoglalásképpen mindenképpen elmondható, hogy a piaci szereplők jól felismerték a fogyasztói változásokat, hatékony átalakításokat hajtottak végre, így reklámszakma számára is tervezhetőbbé médiummá váltak, ami egyrészt azért fontos, mert így esély maradt az életben maradásukra (szemben a nyomtatott sajtó nehézségeivel), másrészt pedig érdekesebbé, színesebbé válhatnak a hirdetők kommunikációs kampányai.

Ha ez a rövid gondolatsor felébresztett érdeklődését a rádiókampányok iránt, keressen minket és szívesen adunk bővebb tájékoztatást a rádiós piacról és készítjük el hatékony rádiós kampányát is.